Kezdőlap  |  Szolgáltatások  |  Elérhetőség  |  Állatvédelem  |  Tanácsok - ÚJ!  |  Cikkek  |  AKCIÓ!  |  Linkek 
 
Védőoltás

Van értelme még a kutyáknak védőoltást adni?

Igen, határozottan van értelme. Milyen következménnyel jár, ha egy állat megbetegszik? Kiindulásként tegyük fel, hogy egy kutya az udvarban egy deszkán áthaladó, nagy szögbe lép és megsérül. Felsír és rögtön utána sántítani kezd. A szomszédban levő másik kutya számára ez csak annyi kellemetlenséget okoz, hogy pár napig nincs játszótársa, akivel a kerítés mentén rohanva kiugathassa magát. Az utca végén lakó kutya annyit észlelhet, hogy a beteg nem ugatja meg aznap a postást, így ő is késve érhet a kapuhoz. A szögbe lépő kutya megbetegedése viszont egyáltalán nem érinti a szomszéd faluban, vagy a Tisza túloldalán levő egyik kutya sorsát se, és nyilván közömbös a távoli országokban élő fajtársai számára.

A sérült kutya első nap azért nem rohangált a kerítés mellett, mert a szög mechanikailag károsította a végtagját, és azt fájdalom kísérte. A szöggel együtt azonban fertőzés is érte, hiszen baktériumok jutottak a szövetei közé. Ha arra alkalmas és megfelelő számú baktérium fertőzte, akkor ott sebfertőzés, vagy akár baktériumok által a sebben termelt anyag okozta mérgezés (tetanusz) is kialakulhat. Már az első is veszélyes, hiszen a gennyesedés általános megbetegedéshez, vérfertőzés révén elhulláshoz is vezethet, a tetanusz életveszélyes volta pedig közismert. A sebfertőzés a 2-3. naptól, a tetanusz kiváltotta merevgörcs pedig 1-2 héttel később vezet tünetek kialakulásához. Ekkor már fertőzésről (kórokozók bejutása és elszaporodása) beszélünk. Hogyan hat most ez a helyzet a szomszéd és a többi kutyára? Pontosan ugyanúgy, ahogy a sérüléses jellegű megbetegedés: lényegében sehogy. Bár fertőző kórokról van szó, ez nem jelenti azt, hogy (az adott példánál maradva) a kórokozó a szomszédot, vagy pláne a távol lakókat fertőzze, azokra veszélyt jelentsen.

Eddig ez egy izolált probléma volt, és a környezetre gyakorolt hatásában minőségileg nem különbözött a sérülés és az egyed önálló fertőző eredetű megbetegedése. Más a helyzet, ha olyan kórokozó betegíti meg az állatot, amelyik képes arra, hogy ezen állatból átjusson egy másik szervezetébe, majd abban ugyanezt a betegséget kialakítsa. Fertőző betegségnek azt nevezzük, amikor a fertőző anyag (kórokozó) szervezetbe jutása klinikai tüneteket vagy szervi elváltozásokat okoz. Egy fecske nem csinál nyarat, egy darab kórokozó nem okoz betegséget. Annak kialakulásához számos körülménynek (a kórokozó, a gazda és a kölcsönhatásuk jellemzőin túl egyéb szempontok is szóba jöhetnek) megfelelőnek kell lennie. Ha a feltételek teljesülnek, az állat megbetegszik. Ezek a ragályos megbetegedések, melyek halmozott előfordulása esetén járványról beszélhetünk.

A kutya parvovírusa harminc éve jelent meg az USA-ban, és két év alatt az egész világon elterjedt. Nem csak a szomszéd faluig, hanem a szomszéd kontinensre is eljutott. És eközben elképzelhetetlen mennyiségű kutyát pusztított el. Húsz évvel ezelőtt Fehérváron egy-egy melegebb tavaszi vagy nyári napon, amikor a gazdák nagyobb sétákra mentek kutyáikkal, tíz-húsz kutya is megbetegedett, melyek többsége néhány nap alatt kezelés ellenére elpusztult. Az oltóanyagok megjelenése specifikus védettség kialakítását tette lehetővé, és a (megfelelő időközökben többször) beoltott kutyák nem betegedtek meg. Vizsgálatok igazolták, hogy az oltás (szervezeten belüli hatása) képes megvédeni a kutyát, így az biztonságban van, a kórokozó nem tud benne elszaporodni, és nem is ürül belőle. Ez jó neki. De még jobb azoknak, akiknek ezért nem jut a közelébe a veszélyt jelentő kórokozó. Az egyes baktériumok és vírusok nagyon eltérőek a fertőzőképességük tekintetében is. Amíg az egyiket pár nap beszáradás megöli, addig a másik képes hónapokig megőrizni fertőző képességét. Az egyiket át "kell" köhögni a a kutyáknak egymásra, a másikkal való fertőzéshez elég lehet egy több hónapja beszáradt bélsárba belelépő gazda, aki majd a cipőjén felviszi a lakásba.

A védőoltások fertőző betegségek elleni védelmet alakítanak ki a szervezetben (megfelelő feltételek esetén). Ez általában és leegyszerűsítve azt jelenti, hogy amennyiben az adott kórokozó fertőzi az állatot, annak immunrendszere hatástalanítani képes a baktériumot vagy vírust, így az állat nem betegszik meg. A kutyák számára forgalomban levő védőoltások járványos megbetegedések ellen készülnek. Ha egy területen az állatok kórokozóktól függően eltérő, de minél nagyobb hányadát immunizáljuk, akkor azon a területen a kórokozót megfoszthatjuk terjedési lehetőségétől. A kórokozók csak korlátozott ideig képesek a környezetben, gazdaszervezeten kívül létezni. Amennyiben nincs fertőzésre fogékony állat, úgy a kórokozónak nincs lehetősége tartósan életben maradni. A kutyatartók tudatossága vezetett oda, hogy a két évtizede még tömegesen előforduló betegségek közül néhány mára - legalábbis megyénkben - igazi ritkasággá vált. Ezek a baktériumok és vírusok ma is léteznek, de jelenleg részben (mert ez nem igaz egyes légzőszerv megbetegedések vagy a Lyme-kór kórokozójára) kiszorultak a környezetünkből, és nem okoznak betegséget. Amennyiben az oltásokat felfüggesztenénk, a specifikus védelem nélküli állapot visszatérne, és ismétlődhetnének a járványok.

Betegségek szinte eltűnése (észlelésük hiánya) - nem csak a kutya esetében - felvetheti jórészt gazdasági, de néhány egyéb szempontból is a szükségesség újravizsgálásának az igényét. Nem oltani annyit jelent, hogy kaput nyitunk a fertőzésnek. Ha nincs a kapu előtt fertőzés, akkor nyilván nem is jön be. Ha most nincs is ott, hirtelen megjelenése esetén nyitott kaput találna. Ha pedig ott van, akkor egészen biztosan bejön.

Dr. Lorászkó Gábor