Kezdőlap  |  Szolgáltatások  |  Elérhetőség  |  Állatvédelem  |  Tanácsok - ÚJ!  |  Cikkek  |  AKCIÓ!  |  Linkek 
 
2 dudás...?

Az alomból meg akarnak tartani egy kiskutyát. Az anya kutya mellé lehet-e az egyik kisfiú kutyust választani? Nem lesz-e ebből gond?

Milyen gond? A kan kutya ivaréretté válva befedezheti a szukát, ami nem kívánatos beltenyésztéshez vezethet. Nem erkölcsi alapon kifogásolt az ilyen párosítás, hiszen azt már megbeszéltük, hogy a kutyát tévedés emberi sajátosságok szerint minősíteni. Az állattenyésztésben a szoros rokontenyésztés számos fajon belül, több fajtánál szolgálta a kiemelkedően előnyös tulajdonságok rögzítését. Pld.: a ma élő összes angol telivér minden őse szerepel egy több, mint kétszáz éve lezárt törzskönyvben, vagyis jó kétszáz éve rokontenyésztés folyik. Ismert olyan szarvasmarha fajta, ahol egyetlen apa és két anyaállatra vezethető vissza az összes mai utód. A magas színvonalú állatkísérletek céljára szinte már genetikailag azonossá váló populációkat tenyésztettek ki egereknél és patkányoknál, folyamatos rokonpárosítással.

Közismert, hogy az ivarsejtek révén a két szülőtől származó a genetikai információ egymást kiegészítve alkotja meg az utód genetikai információ-készletét. Ha a két szülői génkészlet nagyfokú egyezőséget mutat (minél közelebbi a rokonság, annál nagyobb a hasonlóság), akkor egyes genetikai hibák párja egyre inkább genetikai hiba lehet. Ha ezek eredménye nem halálos következményű (felszívódás, vetélés, halva ellés), akkor hibásan kialakult állat születhet. Ez egyáltalán nem ritkaság szokásos párosítás esetén sem, rokontenyésztéssel gyakoriságuk még tovább fokozódna.

Tapasztalatom szerint az örökletes betegség fogalma a köztudatban nem tisztázott kellőképpen. Sérvek, egyes szemészeti, mozgásszervi vagy ivarszervi elváltozások nem tűnnek betegségnek a gazdák egy része számára, nem tulajdonítanak jelentőséget nekik. Az ilyen állatok szaporítása az adott elváltozás populáción belüli előfordulását mindenképpen növeli, még ha rejtőzködő (recesszív) jellegük miatt nem is mindegyik érintett egyeden jelennek meg. Nem vezet jóra. A betegség az egészség ellentéte, hátrányos az állatnak, probléma és költség forrása a gazdának. Akik szeretik az állatokat, azok nem akarhatják, hogy beteg állatok szülessenek, amikor annak esélye csökkenthető lenne. Ezt a magyar állampolgárok sem akarják, sőt, a jogalkotóink sem. Ezért az un. Állatvédelmi Törvénybe bekerült, hogy "öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása" állatkínzás, ezért tilos. A törvényben nem az szerepel, hogy csak azokra az örökletes betegségekre vonatkozna, amelyeket a gazda is annak tart, hanem nyilván mindre érvényes.

Visszatérve az eredeti kérdésre: még egészséges állatok esetében is javasolt megakadályozni a beltenyésztésüket, aminek egyszerű és többszörösen előnyös módja az ivartalanítás. Első sorban a nőstényé, de persze a kant is ivartalaníthatják. A nőstényre az ivartalanítás nincs káros hatással, ráadásul több előny is származik belőle, gazdának és kutyának egyaránt. A kan kutya ivartalanításának alternatívája lehet, ha az ondóvezető folytonosságát szakítják meg műtéttel. Ekkor a fejlődése és magatartása egyáltalán nem változik, miközben a megtermékenyítő-képessége biztosan megszűnik.

Dr. Lorászkó Gábor